Orbán Viktor egymás után a harmadik EU-csúcson vétózta meg az Ukrajnára vonatkozó közös nyilatkozatot
Orbán Viktor harmadszor is megvétózta az Ukrajnára vonatkozó közös nyilatkozatot: újra megbomlott az uniós egység
Orbán Viktor egymás után a harmadik EU-csúcson vétózta meg az Ukrajnára vonatkozó közös nyilatkozatot, ezzel ismét egyértelmű politikai üzenetet küldött Brüsszelnek. Bár a többi 26 tagállam egy külön dokumentumban rögzítette támogatását Ukrajna felé, a magyar miniszterelnök lépése súlyos következményekkel járhat a további bővítési folyamatokra. A vétó nem volt váratlan: a magyar külügy már napokkal korábban jelezte a szándékot, és a kormány csak egy radikálisan lerövidített, békepárti nyilatkozatot tudott volna elfogadni.
Az Európai Unió soron következő csúcstalálkozóján ismét napirendre került Ukrajna helyzete, a háborús támogatás, valamint az ország uniós csatlakozási törekvései. A 27 tagállamból 26 egységesen kiállt amellett, hogy Ukrajna katonai és pénzügyi támogatása nemcsak indokolt, hanem szükséges is, valamint megerősítették elkötelezettségüket a csatlakozási folyamat előmozdítása mellett. Egyetlen kivétellel: Orbán Viktor egymás után a harmadik EU-csúcson vétózta meg az Ukrajnára vonatkozó közös nyilatkozatot.
Orbán és a rendszeres vétó: politikai üzenet Brüsszelnek
A magyar miniszterelnök döntése ezúttal sem ért váratlanul senkit. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már napokkal a csúcstalálkozó előtt jelezte, hogy Magyarország nem fogja támogatni a közös nyilatkozatot, ha abban túlzott hangsúlyt kap Ukrajna. A magyar fél ugyanis kizárólag egy „tűzszünetet és béketárgyalásokat” sürgető, rövid szöveget tartott volna elfogadhatónak. A tagállamok többsége azonban nem volt hajlandó feladni az ukránok melletti határozott kiállást.
Így született meg az a kompromisszumos megoldás, hogy a 26 tagállam külön dokumentumban rögzítette az Ukrajnával kapcsolatos közös álláspontját, elkerülve ezzel a teljes megbénulást, de mégis nyilvánvalóvá téve, hogy az unió egysége ismét megtört – és ennek oka Magyarország.
Orbán Viktor lépése nem akadályozta meg közvetlenül sem a katonai, sem a pénzügyi támogatást, ugyanakkor világosan demonstrálta, hogy a magyar kormány továbbra is ellenzi Ukrajna teljes körű európai integrációját. Ez pedig már nemcsak szimbolikus jelentőséggel bír, hanem komoly gyakorlati akadályt is jelent a csatlakozási tárgyalások során.
Az uniós bővítés csapdájában
Az EU bővítési folyamata minden egyes új tagállam esetében konszenzust igényel. Ez azt jelenti, hogy ha akár egyetlen tagállam – például Magyarország – is vétót emel, a csatlakozási folyamat megakad. A mostani nyilatkozat, amelyet Orbán Viktor egymás után a harmadik EU-csúcson vétózott meg, ugyan még nem a hivatalos csatlakozási döntés volt, de előkészítő jelleggel fontos mérföldkőnek számított volna.
A magyar vétó így jelentős mértékben lassíthatja Ukrajna európai integrációját, különösen, ha Orbán Viktor a későbbiekben a miniszteri tanácsban is megismétli a tiltakozását. A helyzet azért is feszültté vált, mert Ukrajna támogatását a többi tagállam nem pusztán politikai gesztusként, hanem stratégiai kötelezettségként értelmezi.
A belpolitikai narratíva: Ukrajna mint eszköz
Szakértők szerint Orbán lépése nemcsak külpolitikai manőver, hanem belpolitikai üzenet is a hazai választópolgároknak. A magyar kormány hosszú ideje épít arra a narratívára, amely szerint „a háborúpárti Brüsszel” veszélyezteti Magyarország békéjét, miközben Ukrajnát kritikátlanul támogatja. Ebbe a képbe tökéletesen illeszkedik, hogy a miniszterelnök blokkolja az Ukrajnát támogató uniós nyilatkozatokat, ezzel erősítve a kormány által sulykolt, EU-kritikus kommunikációt.
Bár a nyugati sajtóban egyre többen bírálják Magyarországot az uniós egység szétfeszítése miatt, Orbán számára a hazai politikai haszon továbbra is elsődleges szempontnak tűnik.
Milyen következményei lehetnek?
Bár a közös nyilatkozat hiánya jogi értelemben nem akadályozza meg a már elfogadott támogatási csomagok kifizetését, mégis gyengíti az Európai Unió nemzetközi pozícióját. A világ politikai színpadán ugyanis az EU erejét a belső egysége adja – vagy éppen annak hiánya gyengíti. Orbán Viktor sorozatos vétói azt üzenik: az EU nem képes egységesen fellépni még a legfontosabb stratégiai kérdésekben sem.
A magyar kormány mozgásterét tovább szűkítheti, ha a tagállamok elkezdenek komolyabb politikai nyomást gyakorolni Budapestre. Emellett nem kizárt, hogy a jövőben más eszközökkel – például pénzügyi ösztönzőkkel vagy szankciós mechanizmusokkal – próbálják meg elérni, hogy Magyarország ne blokkolja újra a közös álláspontokat.
Összegzés
Orbán Viktor egymás után a harmadik EU-csúcson vétózta meg az Ukrajnára vonatkozó közös nyilatkozatot, amivel nemcsak Ukrajna csatlakozási törekvéseit nehezítette meg, hanem újabb éket vert az unió egységébe is. A magyar kormány ismét saját belpolitikai céljait helyezte előtérbe a közösségi érdekekkel szemben, miközben a tagállamok többsége továbbra is elkötelezett Ukrajna mellett. A következő hónapokban eldőlhet, hogy az unió képes lesz-e kezelni ezt a tartós politikai feszültséget, vagy Orbán vétója tartós bénultságot okoz a keleti bővítési folyamatban.
Borítókép: Fotó: NICOLAS TUCAT/AFP
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
A bejegyzés forrása: magyarnews.online
Érdekesnek találtad? Oszd meg!